Szerző: Imrefi-Szabó Imre / Olvasási idő: ~ 10 perc
-2026.01.17.-
Kulcsszavak: Autizmus, Asperger-szindróma, autizmus konzultáció, autizmus terápia, neurodiverz, társas elakadások, ADHD, AuDHD, autizmus pszichológus, ADHD pszichológus
Autizmus, asperger-szindróma,
magas kognitív képességek és társas elakadások
Miért releváns és fontos téma a mai világban? /Statisztikai adatok/
Amerikai Egyesült Államokbeli kutatás alapján 2000-ben nagyjából minden 150. gyerek kapott autizmus diagnózist, ez a szám 2025-re minden 31. gyerekre nőtt (Autism Center, 2025). Magyarországi tekintetben a KSH saját nevelési igényű tanulók (2025) statisztikát alapul véve a 2001/2002-es tanévben még mindössze 30 diák rendelkezett autizmus spektrumzavar diagnózissal, a 2024/2025-ös tanévben ez a szám már a 13.000 tanulót is meghaladja.
A statisztikához hozzátartozik, hogy egyrészt a spektrumszemlélet elterjedésével az évtizedek alatt kibővültek a kritériumrendszerek, másrészt pedig újabb és újabb kutatási eredményekre jutnak a téma kutatói, ezért felismerés és diagnosztika szempontjából több ismeretanyag és eszköz áll a szakemberek rendelkezésére. A DSM-V már csak egyetlen átfogó autizmus spektrumzavar diagnózist jegyez. Önmagában a diagnózisok növekvő száma magyarázat lehet arra, hogy társadalmi szinten is miért válhat egyre fontosabbá a téma.
Sőt, egyre többen kapnak úgynevezett kettős vagy duáldiagnózist. Bár az AuDHD jelenleg (2026 elején) még nem hivatalos diagnosztikai fogalom, ugyanakkor gyakran társul az autizmus diagnózist mellé ADHD diagnózis is.
Magas funkció? Asperger? Betegség? -> elavult szemléletek és avitt fogalmak
Szakemberként olyan tinédzser és felnőtt autistákkal találkozom, akik általában kiemelkedő intellektuális képességűek és általában társas nehézségek tekintetében keresnek segítséget. A társas elakadás lehet családi, párkapcsolati, iskolai, munkahelyi, barátkozás nehézsége, hogy a főbb témaköröket említsem. Ők egyértelműen nem betegek, gyakran sikeres és jó színvonalú életet élnek. Az autizmus fogalma nem jelent önmagában egyet a betegséggel, ugyanakkor vannak olyan autisták, akiknél járhat együtt betegségekkel és jogilag fogyatékosságnak is minősülhet a diagnózis, állapot, amire igényelhető támogatás.
Neuroaffirmatív szemléletben dolgozom – az elfogadás szemlélete
Az affirmatív, vagyis megerősítő szemlélet fontos eleme az erősségek, tehetségek hangsúlya. A diagnózis elfogadása, egészséges önkép kialakítása, önértékelés növelés kerülnek fókuszba a konzultációk során.
Másik fontos kérdés, hogyan lehet a nehézségekkel együtt minél minőségibb és önmegvalósítóbb életet élni? Mivel neurotipikusok (jelen szövegkörnyezetben nem autisták) találták ki többnyire a társadalmi berendezkedést, ezért az a fő kérdés, hogy a magas kognitív képességekkel rendelkező autista személy hogyan tud sikeresen alkalmazkodni hozzá? Ma már szerencsére többféle képzés elérhető, home office, különféle egyéni vállalkozói formák, oktatásban egyéni tanrend, ha esetleg problémát okoz a másokkal való kooperáció, csoportos munkavégzés.
5 tipikus példa a hiányosságokra
Néhány fejleszthető elakadás, amelyekkel gyakran találkozok munkám során
- Társas szituációk megélésének és értelmezésének nehézségei
- Identitással és énképpel kapcsolatos elakadások
- Kommunikációs nehézségek, például beszélgetés során elnémulás
- Mindennapos nagyfokú belső stressz és szorongás
- Idegrendszeri túlterhelődés, kimerültség
5 tipikus példa az erősségekre
Néhány meglévő erősség, amit még erősíteni és az életritmussal összehangolni érdemes lehet:
- Legkedvesebb témákra, érdeklődésekre való mély fókusz
- Járhat együtt magas intelligenciával, nagyon jó intellektussal
- Out of box átlagtól eltérő, szokatlan, eredeti gondolkodás lehet
- Régihez, megszokotthoz való ragaszkodás, mély hűségérzet
- Nagyon erős igazságérzet is jellemző lehet
Mivel foglalkozunk a pszichológiai konzultációkon?
Első beszélgetés után felmérjük, hogy milyen területeken merülnek fel elakadások. Majdnem minden esetben társas kapcsolatokkal és szorongással kapcsolatos probléma merül fel. A pszichológiai foglalkozások célja, hogy a nehézségekkel és erősségekkel együtt minél inkább kiegyensúlyozottabb életet tudjon élni az autista kliens.
Több kliensnél ismertem fel az autizmus és ADHD jeleit, tüneteit, és a felmerülő gyanú után továbbirányítottam őket hivatalos kivizsgálásra autizmus és adhd centrumba, illetve pszichiáterhez. 20-as, 30-as, 40-es éveikben járó kliensekről van szó. Több köszönőlevelet kaptam, amelyben visszajelezték, mennyire fontos volt számukra, hogy felismertem a jeleket és hivatalos diagnosztikára irányítottam őket. Ezek a visszajelzések számomra rendkívül értékesek és megerősítenek abban, hogy érdemes ezzel a munkával és a témával foglalkoznom.
Az autizmus identitáskérdés is. Főleg a 30-as, 40-es éveikben diagnózist kapó kliensek számára általában megnyugvást adhat és magyarázatot jelenthet eddigi életük történeseire és az elakadásaikra. Például legyen szó iskolai beilleszkedési nehézségekről, munkahelyi konfliktusokról, párkapcsolat kialakításának nehézségeiről, vagy egyéb területekről. Ilyen szempontból diagnózist kapó felnőttek számára fontos a pszichológiai konzultáció, terápia.
Felnőtt autizmus és ADHD, AuDHD
illetve felmerülő tünetek, jelek, gyanú esetén
Ha esetleg ADHD vagy autizmus gyanú merül fel, a konzultáció(k) után tudok esetleg pszichiáter és hivatalos diagnosztikai hely, továbbirányítás tekintetében is segíteni.
Hivatkozások
Autism Center, 2025. Autism Prevalence. Forrás: https://autismcenter.org/autismprevalence/. Utolsó megtekintési idő: 2026.01.17.
KSH, 2025. Sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók száma fogyatékosság-típus szerint. Forrás: https://www.ksh.hu/stadat_files/okt/hu/okt0006.html. Utolsó megtekintés: 2026.01.17.